Partíció


  Ez a szócikk a számítástechnikai jelentésről szól. Hasonló címmel lásd még: Partíció (egyértelműsítő lap).

A partíció a merevlemez egy önálló logikai egysége, amely fájlrendszer tárolására alkalmas. Ahhoz, hogy egy merevlemezt használni tudjunk, legalább egy formázott partíciót kell tartalmaznia.

Tartalomjegyzék

Mikor érdemes több partíciót használni

Egy partíció egyetlen fájlrendszer adatait képes tárolni, ezért ha több fájlrendszert szeretnénk, mindenképpen particionálnunk kell a merevlemezt. Több oka is lehet különböző fájlrendszerek használatának: egyrészt különböző operációs rendszerek használata, másrészt ha kisebb logikai egységekre akarjuk bontani a merevlemezünket. Ez utóbbinak az a veszélye, hogy mivel egy partíció méretét előre meg kell adni, előfordulhat hogy egy partíciónk betelik, míg némelyik szinte teljesen kihasználatlan.

Unix és Unix-szerű rendszerek particionálási szokásai

Unix és Unix-szerű (például Linux) rendszereken biztonsági és praktikus okokból több partíciót szokás létrehozni. Ezeken a rendszereken a fájlok és könyvtárak egyetlen faszerkezetben foglalnak helyet, szemben az MS-DOS és Windows rendszerekből ismert meghajtókkal (minden meghajtó egy fastruktúrát tartalmaz, amit egy betűjel azonosít). Itt a partíciókat egy csatolásnak (mount) nevezett művelettel kapcsoljuk a fastruktúrába. A gyökérkönyvtár minden alkönyvtára jól definiált tulajdonságokkal rendelkező fájlokat tartalmaz, ezért ezeket az esetek többségében célszerű külön partícióra rakni. Ajánlott még csere (angolul: swap) partíciót használni, bár használata nem kötelező.

Biztonsági okokból ajánlott különböző partícióra tenni:

  • /tmp   Ideiglenes fájlokat tartalmaz. Ajánlott csatolási opciók: noexec, nodev
  • /home   A felhasználók adatait tartalmazza. Ajánlott csatolási opciók: nodev
  • /var   A gyakran változó fájlokat és naplófájlokat tartalmazza. Ajánlott csatolási opciók: nodev, noexec
  • /usr   A programok és a hozzájuk tartozó állandó adatok (ikonok, header fájlok). Ajánlott csatolási opciók: ro,nodev

MBR partíciós tábla

Személyi számítógépeken (PC) a rendszertöltés (boot) folyamatának részeként a BIOS betölti a merevlemez fő rendszertöltő rekordját (Master Boot Record, MBR), innen folytatódik az operációs rendszer betöltése. A fő rendszertöltő rekordban legfeljebb négy partíció adatainak tárolására van hely, ezért a merevlemez legfeljebb négy valódi partíciót tartalmazhat. Particionáláskor meg kell adni az aktív (boot) partíciót, ami MS-DOS és Windows rendszereken rendszerint az első elsődleges partíció, hogy a rendszer bootolásra képes legyen.

A partíciók típusai

Partíciótípusok: elsődleges, kiterjesztett és logikai partíciók (Windowsban használatos meghajtójelekkel)

Elsődleges (primary) partíció

A fő rendszertöltő rekordban lévő fő partíciós táblában (Master Partition Table) elhelyezkedő partíciók. Egyes operációs rendszerek igénylik, hogy első (rendszer-) partíciójuk elsődleges legyen, ilyenek például az MS-DOS, Windows és a Minix. Más operációs rendszerek nem szabják ezt meg, ilyen például a Linux.

Kiterjesztett (extended) partíció

Mivel a legfeljebb négy partíció hamar kevésnek bizonyult és a fő rendszertöltő rekordban nem volt több hely, szükségessé vált a probléma megkerülése. A kiterjesztett partíció egy olyan elsődleges partíció, amely nem fájlrendszert, hanem logikai partíciókat tartalmaz, így lehetővé válik több partíció használata.

Logikai (logical) partíció

Kiterjesztett partíción belül elhelyezkedő partíció. Fizikailag nem különül el attól.

Particionáló programok

A legtöbb operációs rendszeren az "fdisk" nevű program használható a merevlemez particionálására, Linuxon elérhető a "cfdisk" nevű program is.

A cfdisk program

Szükség lehet arra, hogy egy már partíciókat tartalmazó merevlemez partíciós tábláját megváltoztassuk, anélkül, hogy ezzel adatvesztést okoznánk. Erre a célra használható Windows rendszereken a Partition Magic nevű program, Unix rendszereken a parted nevű program, melynek léteznek grafikus frontendjei, például a qtparted.

A GParted program
Figyelem! Meglévő partíciós tábla átírása esetén erősen ajánlott biztonsági mentést készíteni a merevlemezen található adatokról, mert

a program használata közben visszavonhatatlan károkat okozhatunk, ha nem vagyunk elég körültekintőek.

BSD disklabel

BSD operációs rendszereken a disklabel egy adattároló eszközön (például merevlemez) lévő rekord, mely a partíciók elhelyezkedésének információit tartalmazza. Mivel a BSD operációs rendszerek PC-re is telepíthetők, ebben az esetben az MBR partíciós táblában egy elsődleges partíció tartalmazza a disklabelt. A disklabel 16 bejegyzést tartalmaz, így 16 partíció számára van elég hely. Hagyományosan ezeket az angol ábécé első 16 betűjével (a-p) jelöljük. Az első három partíciónak – szintén hagyományosan – speciális jelentése van.

  • Az 'a' a root partíció
  • A 'b' a swap partíció
  • A 'c' átfedi a többi partícióbejegyzést, és a teljes, disklabellel megcímzett merevlemez-szeletet rögzíti. Ebből adódóan a gyakorlatban a disklabel csak 15 partíciót tartalmazhat, és a kezdete és a hossza rögzített.

Külső hivatkozások







stock | retire | vm
Why are we here?
All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License
This page is cache of Wikipedia. History